Hát lássuk, mit ettünk, és hogy ízlett, a Budai Gesztenyés Étteremben.
Előétel leves: Roston libamáj hagymalekvárral, kalácson tálalva, a Budai Gesztenyés marhahúslevese házi gyufatésztával, Szarvasgulyás kézzel pödört csipetkével. Előbbieket nem kóstoltam, de látványra fenséges, és ízre is állítólag finom. A szarvasgulyás kellemesen tartalmas, és bőséges. Nincs túlfűszerezve, a szarvashús mégis omlós. Igazából nem tudok rosszat mondani rá... hogy volt egy kis zsír a tetején? Ez nem krémleves, hogy nem volt túlságosan vadíze? Nem kell teleszórni borókabogyóval. Hogy nem volt túl húsleves jellegű? Nem kell bele sok répa. Mégis finom, harmonikus, lágyan olvadó húsdarabok, és finom, de nem szétázott tészta teszi teljessé. A kézzel pödört csietke, nem egy nagy wasistdas, én minden csipetkét kézzel gyúrok, nem is hiszem, hogy van egyáltalán bolti "kézzel gyúrt" csipetke. Viszonylag egyszerű, liszt, só, tojás, aztán kiveszünk belőle darabokat, és mintha az orrunkból kivett fikuszt gyurmáznánk, aranyos kis gömbicseket gyúrunk, és a nagyujjunkkal a levesbe pöcköljük. :)) Najó, ez gusztustalan és túlzó, a lényeg, hogy kézzel az igazi a csipetke az biztos.
A többiek előétele, és levese is remekül nézett ki, a hagymalekvár, és a libamáj kaláccsal ránézésre is nyálcsorgató, de a marhahúsleves is, bár Marcsi meghagyta a cukorborsót, ami talán egy annyira nem is illik egy marhahúslevesbe. (viszont egy jó nagy velőscsont annál inkább! Főképp, ha egy egy piros kisfazékban tálalják, de itt tányérba merve kaptuk.).
Mangalicaszűz tejfölös vargányagombával és kecskesajtos polentával:
Nem én ettem, de ajánlották, hogy másnak is ízlett, talán a polenta száraz egy kicsit annak, aki a lágyabb köretet szereti. Rajta három darab gyönyörű rozé mangalicaszűz, és remek mártás. A kecskesajt most nem ugrik be, hogy került a tálra, szerintem nem a polentában, hanem külön.
Szarvasragu vargányával és házi krokettel:
Ezt kóstóltam ! A házi krokett, körtét formáz, nemhogy aranyos így, hanem gusztusos és finom omlós, kivűlről roppanós.Pont mint egy krokettnek kell lennie, mindez nagyban. A szarvasragú is finom volt, a hús kellően puha, a gomba is bőven benne volt, nos talán egy icipicit kevesebb gomba jobb lett volna, hogy a vadhús íze is jobban kijöjjön. Ráadásul a vargánya mellett mintha valami más erősebb ízű gomba is jelen lett volna, vagy csak én szoktam el a friss vargányától. Mindenesetre aki szereti a vadat, és a gombát, annak tökéletes választás. (Aki nem annyira gombarajongó, annak óvatosabban).
40 dkg. hátszínsteak, körettel: rossz hír, hogy nem volt 40 dkg. hátszín, egy db. 20 dkg. tudtak ajánlani. Legalább megmondták, de vasárnap délben hátszínből kifogyni.... Fura .. Mindenesetre ízletes volt vendéglátóinknak, cak sajnos kevés.
Nyúlcomb vadas mártásban, zsemlegombóccal: ezzel nagyon szemeztem, de végül is nem ezt választottam, de nagyon jól hangzik.
Rozé sertésszűz paprikás burgonyán tálalva, konfitált fürtösparadicsommal és kolbász chips-szel Na ezt rendeltem én. Mivel a ház specialitása a mangalica, így sertés sertésszűz helyett magalaica szűzből kértem. Az alap hagyományos papriksákrumpli, a tipikus "anyukámpaprikáskrumplija" csak kolbász nélkül, és talán kevesebb babérral, és köménnyel. A paprikás krumpliba kötelező jellegel illő kolbász, "chips" formában került a tálra, nagyjából ugyanott vagyunk, a csipszet sütőben megpirították, és úgy került a paprikás krumplihoz, nem belefőve.
A konfitált fürtös-paradicsom az étlapon jól néz ki mint megnevezés, de ugye ez nem más, mint a sütőbe (a kolbászcsipsz mellé?) berakott fonnyasztott koktélparadicsom. Finom, finom, a paradicsom illik is a paprikás-krumplihoz, de legyünk tényszerűek, ez nem más, mint enyhén megsütött koktélparadicsom, ennyi, nemtöbb, nem kell belegondolni többet, nem is értem (vagyis marleting miatt igen) miért így szerepel az étlapon. A rozé sertés / jelen esetben mangalicaszűz viszont mennyei, nem véres, nem rágós, nincs agyonfűszerezve, finom tiszta hús íze van, ezért külön dicséret a szakácsnak. Ezt pld. fűszerbundába rakni vétség volna. Végülis a házi paprikás krumpli, és a natúr mangalicaszűz remek párost adtak ! Savanyút nem kértem hozzá, de mivel Eszter kért friss káposztasalátát a vadraguhoz, abból csippentettem. Talán némi koviubi, vagy káposzta elfért volna a tálon. Negyedbe vágott friss koviubi, és fehér kenyér vagy bagett hozzá... Hmmmm.. Az lett volna a csúcsok csúcsa.. Bár rendelhettem volna magamnak savanyút, de azzal nem akartam elnyomni.
Desszert:
Tradicionális somlói galuska: köralakban kihozott elegáns, és finom, nemkóstoltam, de gusztusos, jól néz ki, és kiadósnak tűnik.
Házi almás rétes gyömbéres vaníliával: Eszter ette, neki nagyon ízlett, laktató, finom, és naaagy gránátalma magokkal diszítve, a gyömbéres vanília az asztalnál ráöntve, látványos, és finom. Az almás rétes azért klasszikus. Remélem a forró rétesre öntötték a langyos öntetet.
Csokoládészuflé fűszeres narancsfagylalttal: ez egy muffin, meg egy gombóc jeges fagyi, oszt kész.
Első ránézésre.
Mikor kibontod a szuflét, olyan mint amikor veszel egy muffint, és teletolják a lehető legjobb folyós csokival. Az enyhén ropogós (de tényleg csak annyira, hogy összetartsa a szuflét) burok mögött folyós, édes, teljes-csokis gyönyör rejtőzik. Itt lép képbe a fagyi, ami első kóstolásra nekem a " kissé jégkásás" véleményt hozta, de ahogy olvadt a szájban -főleg a csokival- már csak a tiszta desszertélvezet maradt. A fagyi fűszerességét nem sikerült megfejtenem, natürlich menta, citromfű lenne ami beugrana, de a tippem, a redukált narancshéjsűrítményen kívül talán a bazsalikom, kardomon, sáfrány vagy citrombors vagy valami egyéb érdekesebb fűszer lenne. Mindenesetre Eszter is megkóstolta, és azóta tartozok neki egy ebéddel a Geszetnyésben, ami tökmindegy, hogy mi mi, de EZ a desszert kell, hogy legyen a vacsorán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése