Kösse fel a fecskenadrágját, aki kiismeri magát a hévizi szállodák sűrűjében. Egy ideje próbálom, de engem is megzavar az a rengeteg kombinációs lehetőség, mely a szállodák nevének frappáns mivoltában próbál némi zavart kelteni a gyógyvíz által keltett erőtérben.
Alapvetően a képlet egyszerű: a következő szavakat kell valahogy összefűzni:
Thermal, SPA, Fit, Hotel, Héviz, Wellness, Health, Superior, Residence, Panorama.
Ezek bármilyen kombinációja kiad minimum egy darab szálláslehetőséget. Nos mi a CE HOTEL FIT-ben voltunk, a CE nemtudom mi, de legalább így nehezebb összekeverni. Az épületen egyébként nem utalt semmi erre, sőt még a prospektuson sem. FITként van nevezve, oszt kész.
A szálloda a hanyag kommunizmus vidám betondzsungeléből feltámasztott hely lett, a beton-üveg visszaköszön, de belülről sikerült egész jól újjávarázsolni. Némi belső-külső terméskő bevonat, meg ikeás bőrfotelek a társalgóban, a szobákba bezsúfolt fürdő, legalább nem leharcolt.
Fent van a "hegyen" a prospektus szerint "panorámás", vagy promotálhatnám, hogy a természetvédelmi terület által határolt erdő közelében, valójában a dombtetőn, azaz nem a "belvárosban", kieső területen. Persze Hévíz esetében ez nem nagy távolság.
Igazából "kuponos akcióban" vettem meg a 3 napot, így igazán megérte félpanzióval, és wellness szolgáltatásokkal.
A szálloda tiszta, rendes, alkalmazottak udvariasak, az ételek finomak, változatosak, bőségesek, nem ragoznám túl, teljesen rendben van, bárkinek ajánlom. A reggeli svédasztalos, el lehet kapni a szokásos dzsem, felvágott, sajttál, rántotta, virsli mellé egy egy hurkát, lecsót vagy isteni túrót is. Talán a zöldségkínálat szűkös, de kárpótolja a tésztasali, virslisali, céklasali, stb.
Délben úgynevezett levesbüfé van, nekem az új volt, ez azt jelenti, hogy az estére feltálalt levest már délben kirakják, és lehet levest enni. Mivel reggeli 8-10 között, vacsi meg 18.00- 20.00 között a leves bőven elég napközben, már aki ott van. Mi éppen kapros káposztalevest, és húsgombócos zöldséglevest ettünk.
Bájdövéj. Ahova terveztem gasztronómiai túrám (Öreg Harang borozó), az sajna zárva volt, így maradtam a buszmegálló melletti Malomkerék étteremnél. Ott még sosem csalódtam, most sem. Vagyis... A már próbált Molnárné húsos fazeka (990.-ft, de két főnek elég) marhahús hiányában elmaradt. Legalább nem hoztak ki vegetáslevest. Illetve a másik kedvencem a "Kövér molnár kis tepsije" (fokhagymás csirkecomb filé, juhturós sztrapacskával) sem volt éppen. Legalább őszinték voltak. Ettünk egy szarvasragu levest, meg sajtos, sonkás töltött csirkét, illetve friss rántott kacsamájat.
Így febrár végén nincs sok látnivaló, de jókat lehet sétálni, fürdőzni, és wellneszezni, (ami ismét csak pezsgőfürdő, szauna, aromakabin, sókamra), de jellemzően a félpanziós és helyi kifőzdék kulináris élvezete, valamint a kiskocsmák felfedezése (lásd vén bakter borozó) növeli a körméretet. Nesze neked welnessz, adtunk pár nagyfröccsös pofont a nyugdíjas belváros talpmasszázsos, auralátós, "hungarikum" eladós belvárosának.
Erről jut eszembe. A piac-bóvli-kínai-emlékhévízről tavirózsa dömping pár darabja, ami igazi kincs lehet gyüjtőknek. Plüssmackó (fogvájó, bögre, bármi ) kék tollal -többször átkontúrozva- ráfirkált "Hévíz" felirat.
Ami még meglepő: életemben nem láttam olyan nyugdíjasdivat kínálatot mint a helyi sétálóutcák divatboltjaiban. A műkötött kosztüm, a hagyományos kétrészes almazöld és püspöklila szoknya-zakó, műszálas gagyileopádrmintás blúz, pöttyös kendő, beszőttgombos ingek, blúzok valami rémületes módon idézték nagymamám ruhatárát. Úgy gondolom erre ma is virágzó külön iparág van. Érdemes megkeresni a legrosszabb ruhadarab, és a legódivatúbb butik verseny dobogósait. Ha valaki arra jár, tekintse meg. A mérhetetlenül undorító műanyag tavirózsa giccsparádé után persze. Ja, és a sarki fagyizó még mindig megvan, na az legalább jó. Sőt a buszmegálló is, azokkal a hetvenes éveket idéző világítós tejfehér alapon fekete számokat mutató indulási helyekkel, és a szokásos restivel. Retro klasszik. Nemhiába, a polgármester nem a buszos beutazókra számít. Ide nem került Németh János kerámia, vagy vizköpő szobor, csak pár epehányós hajlékony. (Ja igen. Budapestről közelharc árán lehet a buszon ülőhelyhez jutni, annyian mennek le még hétköznap is. De kábé mi ketten voltunk fizető utasok a buszon. Nemhiába, sokaknak ingyen van, kirándulunk fürdünk. Addig sem kell szegény nyögdíjasnak otthon fűteni).
Van még egy pláza is, ahol a második emelet üres. Vagyis nincs más csak egy WC 100 Ft egy hugyozás.
Kár, hogy a programok tekintetében a helyi vendéglátás (polgármesteri hivatal) pont nem arra az időszakra csábítja a vendégeket, ami máshol holt időszak. Februári ottartózkodásunk alatt állítólag Jégkarnevál volt, de a buszmegálló melletti jégpálya olyan kihalt volt, hogy egyszerű turistaként be sem mertünk menni, hátha egy -az elhagyott telephelyet őrző-védő- biztonsági őr a kutyájával kérdőre von minket.
Azért gondoljunk csak bele: ki megy Hévízre azért, hogy korcsolyázzon???
